Avagy Spidey bemutatja, hogy miért is hagyták ki az Avengersből.

Eltelt öt év, és a nézők arcára kiült rettenet, amit a legutolsó Raimi-film hagyott kezd elülni. A reboot előzetesei, képei, és marketingje által sugárzott frissesség bizony berántott mindenkit a mozikba, hogy aztán a felületes amerikai pátosz ismét az arcunba csaphasson a nagy, nemzeti színű lapátjával.  

Persze a színészek, és produkcióra költött 230M usd igyekeznek kárpótolni minket, mégis nehéz felvenni a ritmust ezzel a Peter Parker körül forgó, csapongó képregényvilággal, főleg úgy, hogy igazából semmi újat nem látunk Pókembertől, leszámítva persze a hiteles színészi játékot. 

Megnyugodhatunk, a készítők itt sem halnak éhen:

Production Budget: $230M

Total Lifetime Grosses: $530M ++

"Na, oda kéne felmásznod öcsém."

A rendező, Marc Webb (nevében a sorsa) és a stáb kitett magáért, de ha mindenkinek szól a film, akkor bizony senkinek sem. Valahogy a film néhány jelenetenként váltva próbál Dark Knightos High School Musical lenni, s helyenként meg se lepődnénk, ha bejönnének a Glee tagok és letolnák a Borndiszvéjt. Szerencsére ez azért kimaradt, viszont - ami nagyobb baj - az ütős soundtrack, és a kellemes humor is. Vannak azért poénok amik ülnek, de ezeket módszeresen irtja ki emlékezetünkből a sok amerikai szar. Csuklóból törögetjük be az amerikai focikaput Péterem? Kám-dafak-on. 

A már fent említett hangulatbéli ingadozások a film elején még könnyedén, a végére egyre lomhábban tűrjük, s emiatt hiába a kegyetlen látvány és akciósor, a csodálatos Pókemberben nem vélünk felfedezni semmi csodára utaló nyomot, max azt, hogy Google helyett Binget használ az idióta Parkerje.

Az első félóra történését már kívülről fújjuk ugyan, de valahogyan mégsem vált át unalmasba. Kicsit többet kapunk a karakterek hátteréből, így a nevelőszülőkéből is. Az ánköl Bent játszó Martin Sheen remekel, - úgy látszik, hogy a drága fiával ellentétben, ő még nem itta el teljesen az agyát, - hitelesen játssza a bölcs mentort, s a gyakorló pótapát is egyben. Peterünkről is kiderül, hogy csak egy szokványos amerikai tini. Időnként magába fordul, folyosón deszkázik, szerelembe esik, s ha az alkalom megkívánja titkos laborokba tör be, vagy éppen sosem látott bomlási egyenleteket dekódol.

A cselekvést egy, a pincéből előkerült, titkos rekeszekkel teli aktatáska indítja be. Peter ekkor eszmél rá, hogy bizony kutathatna is a szülei után, s így, a kétes múltját firtatván egyre mélyebbre ássa magát az Oscorp cég-, s ezzel párhuzamosan Gwen Stacy szoknyájának rejtekeibe is.

A cégnél megismerjük a még kezdetben nem oly' gonosz félkarú rablót, Dr. Curt Connorst. Ő istápolja a suli lelkes kis kutatóit, fel is dob nekik egy sokat sejtető kvízkérdést. Itt hiteltelenedik el a film, hiszen az ázsiai kölök nem ad rá helyes választ. No, nem úgy cimboránk, aki lenyűgözi őt a fajkeveredési elméletével, s egy percre rá máris a lényegre tér:  belóg a pók-kamrába, hogy aztán örök barátságra leljen egy hálószövő személyében, aki olyan benyomást tesz rá, hogy az elkíséri élete végéig.  

A két főszereplőt hozó 24 éves Emma Stone és a 29 (!) éves Andrew Garfield nagyot hoznak a filmben. Külön öröm, hogy Garfield milyen hitelesen hozza a 17 évest, nem úgy mint pl Maggie Grace a Takenben, aki tini helyett full retardot nyomott.

A történet haladtával egyre jobban kitárul Peter szövevényes jelleme. Kóstolgatja a gyíkot, kölököt ment a hídról, s esténként váratlanabbul bukkan fel barátnője ablakánál, mint Jehova tanúi. A lány faterját, egyben New York város rendőrfőnökét játszó Denis Leary igazi öreg motoros. Nehéz ugyan megszokni, hogy nem a Rescue Me-ből ismert alkoholista tűzoltót hoz, hanem upper easti mintafatert, de ezen azért gyorsan túllendülünk.

Stan Lee ismét cameozik a filmben, ő a könyvtáros aki fülessel a fején észre sem veszi, hogy porba döngölik mögötte a könyvtárat a srácok. Az akciójelenetek ütnek, főleg a gyík vs pók bunyók sikerültek iszonyat jóra.  Ez a nagy, és kurva erős VS kicsi, leleményes és fürge ellentét marha jól össze lett hozva. 

Itt egy (több részes) hogyan készült videó amiben többek közt Garfield dublőrét is láthatjuk akcióban.

Hiába alázza be ez a reboot a Raimi-féle trilógiát, így is marad hiányérzet a film után. Legalább 20percnyi jelenetet meg lehetett volna spórolni, ha nem tizenéves hamburgerzabálóknak készítik a produkciót, s az üresedésbe kis magyarázást, több akciót, vagy egyáltalán értelmes pillanatokat tömni. Meg persze egy Iron Man elfért volna még a filmben, de ne legyünk telhetetlenek, jó kis előfutára volt ez így is a Dark Knightnak.